Elsősök az iskolában

„Engem ne emeljen a magasba senki, ha nem tud addig tartani,
míg tényleg megnövök.
Guggoljon ide mellém, ki nem csak hallani, de érteni akar,
hogy közel legyen a szívdobogásunk.”
(Birtalan Ferenc)

Szeptember elsején megkezdődött a 2014/2015-ös tanév. Becsengettek a mi iskolánkban is: immár 19 új, kis iskolapolgárnak is, akik idén kezdték az első osztályt: Amrein Patrik, Dobos Máté, Farkas Anita, Fodor Anna, Grám Vanda, Horváth Blanka, Lakos Balázs, Mile Balázs, Molnár Luca, Pichner Richárd, Pongrácz Vencel, Scmidt Zoltán, Steierlein Mátyás, Steiner Anna, Strenner Zétény, Sütő Levente, Szilasi Vanda, Ughy Benedek, Visegrádi Dominika.

Az ő számukra nagyon fontos időszak vette kezdetét: a játék helyére a tanulás lép. Itt már nincsenek egész délelőttbe nyúló udvari bolondozások, már nem azon megy a harc, hogy ki játsszon a legóval vagy a babával, és nem a jól megszokott arcok várják őket nap mint nap. Komoly tanulás kezdődik, új élmények, új tapasztalatok és ez jelentős változás az óvodához képest.

Első benyomásom szerint a legtöbb kisgyermek izgatottan várta már, hogy a játszással teli ovis évek után végre beköszöntsön az iskola, ahol az írás-olvasás megismerésével még jobban kitáruljon előttük a világ. Ám, amilyen izgalmas bekerülni egy új közösségbe, „katonásabb” szokásrendszerbe, olyannyira félelmetes lehet ez az első napokban, hetekben. Igyekszünk játékosan, sok mesével, mondókával, mozgással megkönnyíteni ezt az átmenetet, hogy valóban rutin legyen: becsengetésre készen állni a tanórára, kézfeltartással jelezni, ha mondani szeretnének valamit, türelmesebbnek lenni.

Úgy érzem jó úton haladunk, már sok közös élményünk van, ami a tanév során tovább fog gyarapodni.

Koronczai Éva tanító